Reggel megyek ki a buszhoz. Szokásához híven az orrom előtt megy el. Mostanában sokat gondolkoztam az életem folyásán. Nem jó ez így, de vagy a lustaságom vagy a balszerencsém akadályoz meg abban, hogy másképp legyen. Vagy is, vagy sem, ki tudja...
Mindenesetre eszembe jutott valami.
A BKV olyan, mint az élet. Szinte mindig az orrod előtt megy el a lehetőség, és bár jön a másik, azzal már elkéstél.
A pofám leszakad ettől a nap- és pénzlopó bandától.
A videómegosztókat akarják most megadóztatni.
Megint csak kérdem én, mi alapján számolják ki, hogy ki, miért és mennyit fizet nekik. Azoknak, akik amúgy nem képviselik a magyar művészvilágot, főleg nem az egész világ művészeit.
The way you're bathed in light reminds me of that night god laid me down into your rose garden of trust and I was swept away with nothin' left to say some helpless fool yeah I was lost in a swoon of peace you're all I need to find so when the time is right come to me sweetly, come to me come to me
love will lead us, alright love will lead us, she will lead us can you hear the dolphin's cry? see the road rise up to meet us it's in the air we breathe tonight love will lead us, she will lead us
oh yeah, we meet again it's like we never left time in between was just a dream did we leave this place? this crazy fog surrounds me you wrap your legs around me all I can do to try and breathe let me breathe so that I so we can go together!
love will lead us, alright love will lead us, she will lead us can you hear the dolphin's cry? see the road rise up to meet us it's in the air we breathe tonight love will lead us, she will lead us
life is like a shooting star it don't matter who you are if you only run for cover, it's just a waste of time we are lost 'til we are found this phoenix rises up from the ground and all these wars are over
over over singin' la da da, da da da over come to me singin' la da da da, da da da come to me
love will lead us, alright love will lead us, she will lead us can you hear the dolphin's cry? see the road rise up to meet us it's in the air we breathe tonight love will lead us, she will lead us
life is like a shooting star it don't matter who you are if you only run for cover, it's just a waste of time we are lost 'til we are found this phoenix rises up from the ground and all these wars are over
over over
love will lead us, alright love will lead us, she will lead us can you hear the dolphin's cry? see the road rise up to meet us it's in the air we breathe tonight love will lead us, she will lead us
Kivételesen ma szabadnapom van. Meg holnap is és holnapután is.
Szeretnék a barátaimmal találkozni. Persze a többség csak délután/este ér rá.
Azon kevesek egyike, aki ma véletlenül ráért volna reggel is, nagy valószínűséggel eltörte a lábujját, így most nem megyünk sehova. Pedig milyen jó lett volna.
Egyedül meg semmi kedvem IKEAzni. Úgy nem az igazi.
Kéne már valami pozitív bejegyzés is. De nem úgy, mint a viccben.
Na azt többnyire twitteren szoktam (mert mostanában csak 140 karakteres bejegyzésekre futja az időmből, mellesleg ez lett volna a posztom témája eredetileg) írogatni.
Szóval meló van, bár olyan, amilyen. Esett a hó, ami szép, de nagyon hideg. Úgy fest mégsem lesz fehér karácsonyunk, mivel állítólag már ma olvadni kezd. Megyek Rómába. Na ez pozitívum, persze csak tavasszal, szóval még nagyon messze van. Anyu sütött sütit. Az élet apró örömei. :D Amúgy folyamatosan bővül a konyhai repertoárom. Olyan háromfogásos kaját tudok összerittyenteni, hogy ihaj, és nem is sok melóval, ami szintén pozitívum. :)
Kb ennyi.
Jah, és akinek nem tetszik a blogom, ne olvassa. Semmi sem kötelező, beleírni meg végképp nem az. (Ezt mostantól minden bejegyzés végére oda fogom biggyeszteni.)
Jön ide valaki és rögtön azt hiszi, hogy akkor most beolvashat nekem. Nem is ismer, de megteszi. Kritizál az alapján, amit itt lát belőlem. És aki ismer tudja, hogy ez csak egy kis részem.
Mondhatom szép. Közbe megnéztem a blogját, pont azt írja, hogy egyesek attól lesznek hiteltelenek, mert ki próbálnak oktatni másokat olyan dolgokról, amikről fingjuk sincs.
Ti is érzitek az önellentmondást?
Eredetileg persze nem ezt akartam írni a blogomba, de tudjátok jól, hogy nem bírom az emberi hülyeséget, ez pedig pont annak volt az ékes példája.
Azon kevés filmek egyike, amit moziban néztem meg. De ezt tényleg csak ott érdemes.
Nagytotálos vizuális nyalánkság. Bejövős, mint ahogy a bácsi többi filmje is. Az ilyesmit pedig széles vásznon illik élvezni. :D
Persze sztori az nem sok volt. Jön a világvége, mentsünk meg pár embert, lehetőleg olyat, akinek jó sok pénze van. De azért van akinek ezt nem tudja bevenni a gyomra.
Mondjuk az máig nem világos, hogy hogy tud egy cunami átmenni a Himalaya hegyvonulatain. Vagy hogy hova a manóba potyog az a sok föld és miért nem lesz ott helyette semmi csak egy nagy lyuk? De ugye eleve úgy mentem, hogy szép képek, nem sok vagy talán semmi sztori, és sok-sok amerikai blődség (egy német rendezőtől, aki megalkotta a Függetlenség napját is).
Szóval nekem tetszett, akárcsak a Holnapután. El tudnám viselni a polcomon. :)
Egyszerűen nem hiszem el, hogy soha semmi nem jön össze.
Egy hónapon át nem tudtam sehova sem elmenni az állkapcsom miatt. Amikor még már az úgy ahogy hagyott élni, mentem dolgozni, természetesen a lehető leghülyébb időpontokban, így akkor sem jutott semmi másra időm. Most, hogy végre itthon vagyok - megjegyzem hulla fáradtan az éjszakázásoktól), megint fáj valamim.
Kurvára elegem van ebből. Soha semmit nem tudom elintézni.
Reggel megint elmentem a fogdokihoz. Elmondtam neki, hogy mit mondott a fül-orr-gégész. Annyit mondott rá, hogy már gondolkozott rajta, hogy bevarrja, meg még annyit az orra alatt, hogy a fül-orr-gégész egy fogat sem húzott még ki. Amúgy az utóbbi előre mondta, hogy biztos valami ilyesmi lesz, nem baj, azért mondjam el a fogdokinak.
Éppen egy műtéthez készülődtek, szóval annyit mondott, hogy ha meg tudom várni míg végez, ami kb. negyed óra, akkor kitakarítja és bevarrja azt a lyukat. Utána meg lézer. Mondtam, hogy meg tudom várni.
Kiültem, vártam. Kicsit több, mint negyed óra lett, de maximum 5 perccel. Már hívott is be. Kaptam megint szurit, és míg vártunk, hogy hasson reklamáltam, hogy nem ér, hogy egyeseknek negyed óra nekem meg majdnem egy. Azt mondta a doki, hogy a lánynak, akinek előttem szedte ki a fogát, szintén elfeküdt a bölcsességfoga, de csak két gyökere volt. Az enyémnek meg négy - na itt esett le az állam, már amennyire a lidokain engedte - és több volt, mint negyed óra. No nem sokkal. Azért megkérdeztem, hogy vajon a másik bölcsességfogamnak is négy gyökere lehet. A doki gyorsan elkezdett tiltakozni, hogy most azt nem műti ki egy jó ideig, előbb ez gyógyuljon meg, és utána se még. Mondtam neki, hogy eszembe sincs, ennyi mazochizmus nem szorult belém.
Na, jól megkapargatta a lyukat, asszem a csontot is, hogy elinduljon a vérzés. Rémes hangja volt, bár semmit sem éreztem. Aztán egy öltéssel összevarrta a lyukat. Lézert most nem kaptam.
Ha fáj hétfőn, ha nem akkor csak szerdán kell visszamennem, akkor már varratszedésre.
Hazafelé azon szorítottam, hogy kitartson a lidokain. Szerencsém volt, a szurit olyan 11 körül kaptam meg és nem sokkal kettő előtt kezdett múlni a hatása. Legalább addig nem fájt.
Ellenben azóta. Fáj ha nyelek, húzódik a varrat. Pedig csak nyelhetek, mert sem öblögetni, sem köpködni nem lehet, nehogy meginduljon a vérzés. Ilyenkor meg aztán nyáladzik az ember rendesen.
Összességében aú!
2009. 10. 21.
Még mindig pokolian tud fájni az állkapcsom.
Voltam ma is fogdokinál. Holnap is kell mennem, ha minden igaz az utolsó lézeres kezelésem lesz. Amúgy annyit mondott, hogy van akinek 3 hétig fáj, úgy látszik én ilyen vagyok.
Nyaff!
Aztán voltam fül-orr-gégészeten is. Ott meg hüledezett a doki, hogy van egy lyuk a műtét helyén, és hogy azzal miért nem csinálnak semmit.
Szóval amikor holnap visszamegyek, továbbítom a hüledezést a fogorvosnak.
Közben Gézának megint felszökött a láza. Már kezdett jobban lenni három hét lázongás utána, már volt egyetemen is, erre megint 39.2. Nem szeretném elkapni.
Ez már több a soknál, szóval anyu elvitte valami lázambulanciára, ahol gyorsan bent is tartották szegény. Mondanom sem kell, hogy nagyon tiltakozott a dolog ellen, dehát ennek már a fele sem tréfa.