2009. 05. 30.

80. Ünnepi Könyvhét

Jön! Jön! Jön!

Én meg megyek. Csak most nem veszek semmi. No nem azért, mert nem szeretnék, hanem mert elfogyott a könyves pénz és meló meg nincs.

De nagyon szeretem a könyveket. Szeretnék könyvekkel dolgozni, de úgy tűnik a könyvek (vagy a gyártóik) annyira nem szeretnék ezt.

Ide nekem a lottó ötöst.

2009. 05. 23.

Véradás

Már olyan rég óta beszélünk róla a barátaimmal, hogy már kezdtem szégyenleni magamat, hogy mindig kihúzom magam alóla. Szégyen, nem szégyen félek a dologtól.

Tesóim a BME állásbörzéjén adtak vért, Géza rosszul is lett. Így a családból már csak én nem adtam vért.

Végülis Krisszel már több mint egy éve megbeszéltük, hogy megyünk, de mindig megfutamodtam. De a héten eltökéltem drága Nórim hatására, hogy ebből márpedig elég, így kinéztünk egy helyszínt, ahol volt épp véradás.

Pénteken jól beebédeltem és elindultunk vért adni az Újvidék térre. Szó se róla, azért féltem a dologtól. Épp voltak páran, így sorba kellett állni a jelentkezéshez és az elsődleges vizsgálatokhoz.

Regisztráltak (ez vajon online megy?), ami után ki kellett tölteni és aláírni egy kérdőívet. Majd a következő asztalkánál megböktek, szinte alig éreztem és néztek hemoglobin (ha minden igaz) szintet, ami megfelelt. A laboros meg is jegyezte, hogy milyen szép a vérem, ittam eleget. Mondtam neki, hogy igen, erre csak annyit mondott, hogy így kell vért adni jönni. Vércsoportot is nézett, B-s vagyok (ezt eddig is sejtettem).

Egy másik asztalnál a doktornő megnézte a vérnyomásomat, ami hozzám képest magas volt, de amúgy egész jó; 120/80. Ezután még alá kellett írnom még valamit, majd felcímkéztek egy tasakot a számommal. Megkérdeztem hányan voltak addig. Én voltam a 16. véradó aznap ott. Szégyenletesen alacsony szám. :(

Fel kellett ülni egy amúgy nem túl kényelmes székre, ahol nekiállt az ápoló vénát keresni. Ez persze nálam nem megy olyan gyorsan. Minden egyes asztalkánál mindenki mindig megkérdezte a nevemet és a születési dátumomat.

Elérkeztünk a tűig. Krisz karjában már itt csillogott az a félelmetes fegyver. Gyorsan az enyémbe is beledöfte a nő, na ez annyira nem esett jól, utána meg pumpálni kellett, ez sem esett kifejezetten jól. Megdöntötte a székemet, de meglepően jól bírtam a dolgot. Semmi bajom nem lett közben.

Miután telefolyt a tasak, még vett 3 kémcsőbe vért, aztán kihúzta a tűt. Ez sem volt egy hú de jó érzés. Kaptam egy gézpamacsot, hogy szorítsam 10 percig. Szorítgattam egy ideig, aztán elengedtem. Visszaállította a nő a székemet, még üldögéltem egy kicsit, aztán elindultunk. Nem volt semmi bajom.

Közben jött Balázs is vért adni. Ő ott tanít, rég láttam, picit beszéltünk.

Véradás után még kaptam egy nyelviskola bónt meg egy Bach cd.

Aztán elindultunk haza, kivételesen busszal, mert bár nem volt semmi bajom, azért nem akartam kockáztatni.

2009. 05. 19.

2009. 05. 09.

Kareem Salama - Aristotle And Averroes

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

It was a cold evening near the end of the fall
That we made our aqaintance for nothing at all
But the common interest to make melodies
And little did we know the fine friends we would be

At first you spoke little and I said a lot
But in time you would trust me with the depth of your thought
And though we were only young men at the time
We had souls of the ancients with the youth left to climb

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

I was walking down the road many took
Studied all the classics learned all the great books
But I listened to the inspiration inside of me
And expected the least but had the courage to see

There was a time when the world didn't know
The way you could make a song from just a few notes
But never did you imagine, never did I
That with difference and some brilliance we'd come back to life

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

2009. 05. 05.

Help!

Kidolgozott államvizsga tételeket keresek. Akinek van, légyszi ne rejtse véka alá.

The sister arts
Methodology

2009. 05. 03.

Houdini

Tegnap délután kaptam Mikitől egy új társat Krampusznak.

Egy kis fekete sima szőrű malacka, az eladó szerint olyan 6-8 hónapos lehet. De olyan kicsi, és nagyon fél. Remeg, mint a kocsonya, ha kézbe veszem, és már kézbe venni sem egyszerű. Folyton leBogyóztam őt is meg Krampit is.

Először Túró Rudinak, azaz Rudinak akartuk elkeresztelni (Miki ötlete volt a Rudi, én meg továbbfejlesztettem), de annyira nem Rudis. Aztán, amikor betettük a kis hordójába már itthon, elkezdte kaparni a törülközőt, ami alatta volt. Mondom ez mindjárt ki akar szökni, na így lett Houdini a neve, röviden csak Dini. Szerintem ez jobban is illik rá. :)

Reméljük egészséges és hamar megszokja az új helyét.

Bogyó még hiányzik.