Na tetézzük a jó híreket. Elváltak. Abszurdum...
Tegnap reggel elmentünk anyával az ortopédiára. Várni kellett... Végülis csak órát, de nem is ez a lényeg. Megnézte a doki a lábam. Mivel már beszedtem a bogyókat, és még mindig fáj, jól átnyomkodta. Mászom le az asztalról, "Mikor legyen a műtét?", néztem egy nagyot. Mondtam, lehetőleg 90 éves koromban. Hmmm... A térdkalácsom alatti porcok/inak nagyon megfeszünek, azért fáj. Megnézné mi van odament. Anyu is ott volt, mondta, hogy akkor hanyagolnom kéne az aikidot. Mondta a doki, hogy ezt nem is merte javasolni sem. Ha műtenek, minimum fél évet ki kéne hagynom. Beutalt fizikoterápiára, illetve írt egy beutalót a reumatológiára, mert engem, mint zuglói lakost csak ők küldhetnek el. Vicces... No, azt beszéltük, hogy addig hanyagoljam az aikidot, míg vége nincs a gyógytornának, hogy lássuk segít-e. Utána 2 héttel menjek majd vissza. Aztán meglátjuk mint lesz. Nem nagyon szeretném, ha megműtenének. De annak sem örülök, hogy az aikidot abba kell hagynom. :( Francba! :(
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése