2011

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy kifejtsem, bár nem indult rosszul, mégis azt kell mondjam, hogy 2011 volt eddigi életem legrosszabb éve.

Az össze szabadságom (meg még némi fizetés nélküli is) a tanulásra ment el, pihenni csak akkor tudtam, amikor sikerült augusztusban a negyven fokban lebetegednem. Mondjuk ezt sem nevezném igazi pihenésnek.

A suli is csak megyeget, a meló hegyek pedig valójában meglehetősen unalmas látványt nyújtanak hosszú távon. Megjegyezném, rövid távon sem túl viccesek.

Már ezekre is azt lehetne mondani, "hogy állj!, nem lehet, hogy csak ennyi az élet!". Mégis azt kell mondjam, az i-re a pontot 2011 szilveszter délelőttje tette fel.

Tudom az élet megy tovább, meg fel lehet itt még sorolni egy csomó unalmas közhelyet, de az a nap akkor is olyan, hogy van az előtte lévő élet, meg az utána lévő. És az utána lévő nem tetszik.