Egyre jobban vagyok. Bőgés nuku. Néha még ránjön az idegesség, de nagyon ritkán szerencsére, és hamar el is múlik. Én voltam a balfék, hogy ennyit szenvedtem valaki miatt, aki meg sem érdemel. Most majd jól elolvassa és le akar hordani miatta. Ugyan miért? Ha egy kicsit jobban belegondolna rájöhetne, hogy nem én voltam a rossz. De mennyivel könnyebb rákenni valakire a hibáinkat, nem igaz?

Szóval viszonylag jól vagyok, csak ne kéne vizsgáznom. :)

Szombaton a könyvhéten dolgoztam, nagyon jól éreztem magam. Csupa olyan ember vett körül, akiket szeretek, és akik szeretnek. :)

Vasárnap a fotósuliban voltam. Ott sem volt rossz, bár kicsit az az érzésem, hogy diáknak másodrendű vagyok. Inkább amolyan munkaerő, mint tanuló. Ez van. Akkor inkább melózok, és megtanulok magamtól fotózni. Persze ahhoz kéne egy gép is. Nincs valakinek egy nagyon felesleges használható gépe? :D

Most meg keresem a vizsgapárom. Elveszett. :)