Ilyen nincs!

Hát, a hétvége még a várakozásaimon túl is szarul sikerült.

Péntek még jó volt. Reggel megszereztem az egyetemen a tanulnivalót, aztán Erika félre tett nekem pár blúzt. Kettőt meg is vettem. Nagyon csinik. Azt hiszem télen is hasonlókat fogok hordani. Aztán Daninak mentem még könyvet venni. Remélem tetszeni fog neki. Délután meg vele sütöttünk sütiket az aikidos bulira. Finik lettek muffinok, meg a többi süti is. A buli meg remek. Még az edzés utáni fáradalmak ellenére is nagyon-nagyon jól éreztem magam. Kivételesen jó ez a társaság, örülök, hogy valamennyire már része lehetek. Apropó, remélem ez a bejegyzés is tetszik Elvira. :D
Szombaton hajnalok hajnalán (6-kor) keltem, hogy odaérjek Atkóhoz 7:30-ra segíteni a költözésben. Verával együtt pakoltunk rengeteget. Szívtuk a költözéssel együtt járó rengeteg port. Még most is fekete a nózim belülről. Dehát ugye meglepetés partit szerveztek a többiek Daninak. És arra mindenképpen el akartam menni. Alap, hisz megbeszéltük, meg mégis a barátunk. Ez persze azzal járt, hogy este már nem tudtam ott maradni pakolni. (Megjegyzem szerintem így is sokat kipakoltam már.) Mondták a fiúk, hogy maradjak még. Mondom nem lehet, eligérkeztem. (Szegény Nóri, ég a pofám, neki nem is szóltam, hogy nem megyek, remélem nem haragszik meg. :( ) Mindegy. Már bocsi, de inkább megköszönni kellett volna. Majd lehiggadok, de ne higyjétek, hogy elfelejtem. Szóval drága, ez van. Értsd, ahogy akarod. Le lettem tolva, hogy nem maradok. De nem ám akárhogy! A pipától nem láttam, úgy jöttem haza. Olyannyira, hogy észre sem vettem, hogy Géza ordibál utánam. Klári szervezésének hála, azért nem késtem el. :) A parti remek volt, bár Danit nem sikerült meglepni. :)
Ma meg azzal keltett anyám, hogy ellopták a Seat forgalmijáva legyütt Atkó pénztárcáját. Remek. :(

Valami jó hír még, esetleg?