Róma - hatodik nap

Hétfő reggel igyekeztünk korábban elkészülni, mivel még sok látnivaló volt hátra, de az időnk vészesen fogyott.

Irány a Capitolium-domb és a környező látnivalók.

Busszal mentünk a Piazza Veneziaig, ahol a remek római közlekedést szerencséren túlélve átjutottunk a Nemzet Oltáráig, avagy II. Viktor Emánuel emlékművéig alias Monumento nazionale a Vittorio Emanuele II. Nagy és olyan római birodalmi jellegű, de inkább emlékeztet a Brandenburgi kapura, mint bármire, ami római (főleg úgy, hogy mindez ugye Rómában van). Ez az Olaszországot 1861-ben egyesítő piemoni herceg emlékműve, de itt van az ismeretlen katona sírja és egy múzeum is. Tényleg hatalmas, a város bármelyik magasabban elhelyezkedő pontjáról ki lehet szúrni, akkora. És fehér márványból van, ami még jobban kiemeli a barna-terrakotta környezetéből.

Szerintem ezzel az építménnyel is úgy lehettek az olaszok, mint egykor a franciák az Eiffel-toronnyal. Bár az utóbbiak azóta nemcsak hogy megbarátkoztak vele, de gyakorlatilag a város jelképe lett.

Az emlékmű mellett találtak egy ókori római házat, amit teljesen betemettek az évszázadok. Templom is volt benne, úgy a harmadik emelet táján, mivel akkor már nagyjából ott volt a talajszint. Ostia Antican kívül ez a legjobban megmaradt római kori lakóház az országban.

Származási hely: Róma

Mögötte a Capitolium-dombon egy ferences templom és két rettenetes lépcső van. Az egyik a templomhoz, a másik a Capitolium múzeumokhoz és a városházához visz. Az utóbbit, a cordonata capitolinat, Michelangelo tervezte, a cordonata egy rémes se nem lépcső, se nem emelkedő "lépcső", ilyet többfelé is találni a városba. Kényelmetlen felfelé, lefele meg egyszerűen nyaktörő, nagyon nem szerettem.

A múzeumok zárva voltak, bár az igazat megvallva nem is nagyon akartam már bemenni.

Megkerültük Marcus Aurelius lovasszobrát. Ő csak azért úszta meg a középkori pusztításokat, mert egykor azt hitték róla, hogy Nagy Konstantin szobra, őt pedig révén az első megkeresztelkedett császár volt, tisztelték.

Megcsodáltuk a dombról elénk táruló Forum Romanumot. Bejárható méretű, de gyakorlatilag itt is csak egy-két kődarab emlékeztet az egykori hatalmas templomokra. A Forum mellett vannak a császárok fórumai is. Traianusé a legnagyobb, de a legmókásabb Traianus piaca volt, ami modern elnevezéssel élve egy igazi pláza volt. Az ötödik emeletre bevezették a folyóvizet és ott árulták a halakat. Ma is sok áll belőle, ez most éppen múzeum.

Ezután, révén a Capitolium-dombról nem lehet bemenni a Forum Romanumra, elindultunk megkeresni a bejáratot. Fejenkénti 12 eurós belépőért (NB ebbe benne van a Palatinus-domb és a Colosseum is) meg is nézhettük közelebbről a köveket, amiket fentről is láthattunk. Kövek... Semmi kép arról, hogy hogy is nézhettek ki egykor.

A Vesta templomnak egy pici darabját rekonstruálták, ebből azért látszik, hogy a templomnak kör alakú volt az alaprajza.

Ami viszont nagyon látványos volt, az a Forum Romanum egyik végében álló Maxentius és Konstantin bazilikája volt. Ilyen megalomán épületet csak évszázadokkal később építettek újra ezen a vidéken. Nyaranta állítólag koncerteznek a megmaradt boltívek alatt.

A Titus diadalíve után felmásztunk a Palatinus-dombra. Az ókorban ez volt a helyi Rózsadomb bár a mindenkori uralkodói elit is itt tanyázott.

A középkorban egy bíborosé volt ez a vidék, és nagy növénybarát lévén egy igazi botanikus kertet épített a dombra. A Farnese kertek közel 700 fajt mutattak be Európa első magán botanikus kertjében.

Augusztus és a felesége Lívia villáiból egész sokminden megmaradt. Nekem kicsit hideg és sötét volt bent. :D Néronak azonban már szűkös volt a hely, így ő a szemben lévő dombra építtette a Domus Aureát. Ezt speciel már nem néztük meg.

A sok kődarab még állítólag több házat alkotott egykor. Az egyik ilyen a Domus Flavia volt. Jókora belső udvarral büszkélkedhetett a tulaj. A másik, talán még nagyobb építmény a Domus Augustana Domitianus császár lakrésze volt. (A wiki link rossz!) Állítólag a Stadion valójában ennek volt a belső udvara. Puff!

Származási hely: Róma

Megnéztük a kis múzeumot is, ami a domb multját mutatja be a vaskortól.

A sok mászkálásba nagyon elfáradtunk, nagy nehezen megtaláláltuk a Cryptoporticust, ami egy föld alatti folyosó volt a császároknak a dombban. Innen megtaláltuk a Vigna Barberinit, ez anno egy szőlőskert volt, ma egy terasz, ahonnan egész szép rálátás nyílik a Colosseumra és Konstantin diadalívére.

Származási hely: Róma

Elücsörögtünk egy kicsit a kertben, majd döbbenten konstatáltuk, hogy mindjárt zár a komplexum, így sietnünk kéne kifelé. Már éppen bezárták a kaput, de azért még kiengedtek minket. Már nem volt idő megnézni a Colosseumot belülről, de szerencsére a jegy kétnapos volt.

Kiérve vadásztunk egy buszt a Piazza Barberinire, hogy végre tényleg bejuthassunk a Hard Rock Caféba. Amerikai kajálda, Fridey's-es árakkal és kajákkal, de a világ legkeresettebb souvenir pólójával. Red, White & Blue Burger-t választottam, kéksajtos hamburger, igazából annyira intenzív benne a sajt, hogy nekem nem jött be így, ebben az összeállításban. Nem volt rossz, de annyira perverz, hogy nem lett a kedvencem. Sebaj, legközelebb mást választok. :D

Evés után újra benéztünk az ajándékboltjába, ahol továbbra is kicsit drágának tartottam a pólót. A női pólók annyira nem tetszettek, a pasik meg nagyon pasisak voltak. Végül egy sapka mellett döntöttem, Krisz pedig vett egy klassz spéci római mintás pólót.

Gondoltuk még nincs olyan rettenetesen késő, így megnézzük a helyi deSpart, hogy miket lehet venni ajándékba. Be is tértünk a Termini melletti boltba, ahol végül vettünk egy csomó sört, bort és némi édességet.

Visszasétáltunk lassan a szállodába és nagy punny következett.