Reggel megint elmentem a fogdokihoz. Elmondtam neki, hogy mit mondott a fül-orr-gégész. Annyit mondott rá, hogy már gondolkozott rajta, hogy bevarrja, meg még annyit az orra alatt, hogy a fül-orr-gégész egy fogat sem húzott még ki. Amúgy az utóbbi előre mondta, hogy biztos valami ilyesmi lesz, nem baj, azért mondjam el a fogdokinak.
Éppen egy műtéthez készülődtek, szóval annyit mondott, hogy ha meg tudom várni míg végez, ami kb. negyed óra, akkor kitakarítja és bevarrja azt a lyukat. Utána meg lézer.
Mondtam, hogy meg tudom várni.
Kiültem, vártam. Kicsit több, mint negyed óra lett, de maximum 5 perccel. Már hívott is be. Kaptam megint szurit, és míg vártunk, hogy hasson reklamáltam, hogy nem ér, hogy egyeseknek negyed óra nekem meg majdnem egy. Azt mondta a doki, hogy a lánynak, akinek előttem szedte ki a fogát, szintén elfeküdt a bölcsességfoga, de csak két gyökere volt. Az enyémnek meg négy - na itt esett le az állam, már amennyire a lidokain engedte - és több volt, mint negyed óra. No nem sokkal.
Azért megkérdeztem, hogy vajon a másik bölcsességfogamnak is négy gyökere lehet. A doki gyorsan elkezdett tiltakozni, hogy most azt nem műti ki egy jó ideig, előbb ez gyógyuljon meg, és utána se még. Mondtam neki, hogy eszembe sincs, ennyi mazochizmus nem szorult belém.
Na, jól megkapargatta a lyukat, asszem a csontot is, hogy elinduljon a vérzés. Rémes hangja volt, bár semmit sem éreztem. Aztán egy öltéssel összevarrta a lyukat. Lézert most nem kaptam.
Ha fáj hétfőn, ha nem akkor csak szerdán kell visszamennem, akkor már varratszedésre.
Hazafelé azon szorítottam, hogy kitartson a lidokain. Szerencsém volt, a szurit olyan 11 körül kaptam meg és nem sokkal kettő előtt kezdett múlni a hatása. Legalább addig nem fájt.
Ellenben azóta. Fáj ha nyelek, húzódik a varrat. Pedig csak nyelhetek, mert sem öblögetni, sem köpködni nem lehet, nehogy meginduljon a vérzés. Ilyenkor meg aztán nyáladzik az ember rendesen.
Összességében aú!
