2009. 08. 12.

Szabadka - első nap

Mégsem csak a Járda szigeteken nyaraltunk.

Augusztus első 2 napján Gézával elmentünk Szabadkára vonattal.

A vonat hajnali 7 óra 5 perckor indult a Keletiből. Kicsit kukán kivánszorogtunk, találtunk helyet és kényelmesen elhelyezkedtünk.

Majd jó 3 és fél óra zötyögés és egy fél órás határátlépés után meg is érkeztünk Szabadka vasútállomására, ahol még a szerb határőrök is vakargatták kicsit az útleveleket és pecsételgettek.

Szerencsére nem vittünk sok cuccot, hiszen 2 napra igazán nem szükséges sok dolog. Persze vittem a fényképezőgépemet.

Borzasztóan meleg volt, dőlt rólunk a víz.

Először elmentünk Józsiékhoz lepakolni, bár előtte még beugrottunk megenni egy burekot.

Onnan Palicsnak vettük az irányt, megnéztük a tavat és körülötte azokat a csodás villákat. Olyan meleg volt, hogy folyton pacákat láttam.

Hamar meguntuk a meleget, olyan egy-másfél óra bóklászás után inkább visszamentünk a kocsihoz miután ittunk egy kis vizet. Onnan irány Szabadka.

Józsiéknál nekiálltunk bográcsozni, mivel úgy döntöttünk ebben a melegben inkább maradunk a fenekünkön.

Isteni őzpörkölt készült, ami után még volt egy kis házi gyors gyümölcstorta is. Persze, mivel vadhús, ráadásul szabad tűzön, így jó 4 óra alatt készült el.

Lassan hűlt a levegő. De még ekkor is fojtogató volt a hőség.

Késő este, nem sokkal sötétedés előtt bementünk még a városba nézelődni.

Géza még nem járt Szabadkán, vele néztük meg a városházát, a két szökőkutat, amik most mentek, nem úgy mint télen. Valamint a Korzó utca házait, már amit lehetett látni a sötétben.

Innen lassan visszaindultunk a szállásra, ahol még ettünk egy jó nagy dinnyét meg cidereztünk. Majd irány az ágy.

2009. 07. 29.

Doboznyitás

Tegnap végre összehoztuk a doboznyitást.

A volt lány osztálytársaimmal még 2000 december 21-én feltettünk egymásnak és főleg magunknak pár akkor fontosnak tűnő kérdést, hogy majd megnézzük a válaszokat.

Nos, tegnap megnéztük. :)

Ej, de régen is volt az, tán igaz sem volt.

Azért jó volt látni őket. Egykor minden nap találkoztunk, azóta viszont...

Felnőttünk, mindenki dolgozik, van 2 (és fél) házasunk és egy elvált is.
Szóval történtek jó és rossz dolgok is az elmúlt 8 év alatt.

Mindenesetre a csajok semmit sem változtak, legalábbis külsőleg. Mindenki irtó csini (engem kivéve). Ezt már megszoktam. :)

Írtunk megint pár kérdést. Pár év múlva újra kinyitjuk és megnézzük mennyire változunk majd meg.

Örülök, hogy anno ezt megcsináltuk. Bár szinte semmi sem igaz abból, amit anno leírtam, vicces volt visszaolvasni. :D

2009. 07. 16.

Sebesülés

Múlt szerdán lecsúsztam a Nyugati aluljáró lépcsőjén. Lett egy ronda seb a sarkamon, jól összevéreztem mindent. A Burger Kingben lemostam, ahogy tudtam, majd nagy nehezen hazabotorkáltam.

Betadine, ragacs.

Szombaton is fájt még, akkor már nem tetszett a dolog, elmentem az ügyeletre, ahol ránézésre küldtek a traumatológia ügyeletre, nem mellesleg megijesztett a doki, hogy ezért jár a tetanusz is. Irány az Árpád kórház Újpesten, anyu vitt ki kocsival. Ott ránézett a doki, megnyomkodta, közölte, h betadine, ragacs. Kérdeztem a tetanuszt, azt mondta nem kell. Az ápolónő elmondta, hogy azért nem, mert gyerekkorom óta erős immunizáláson estem át.

Azóta betadine, ragacs.

Szerdára már csak ragacs.
Erre estére begyulladt a bokám.

Ma elmentem melózni, de nem igazán esett jól. Hazafelé bementem a dokihoz. Végre nem az ügyeletre, hanem a sima rendelőbe.
A doki megnézte, steril kötéssel átköttette és kaptam tetanuszt is.

Szóval most marha jól vagyok... Szomorú

2009. 07. 10.

Első teljes munkahét vége.

Korán kell kelni, de amúgy még nem volt vészes. Na, majd ha kapom a fantasztikus méleket... :D

Élek!

2009. 07. 01.

Munka

Amennyiben minden jól megy, holnaptól dolgozok.

Húha! :O

2009. 06. 21.

Idén a Járda-szigeteken nyaralunk...

Köszönjük!

2009. 06. 11.

Könyvhét konklúzió

Szerintetek meg tudtam állni, hogy ne vegyek könyvet?

Naná, hogy nem. :D Szóval a legújabb Spiderwick boldog tulajdonosa vagyok, törzstagsági kedvezménnyel. :)

Volt nyereményjáték is könyvekért és nem könyvekért is (könyvjelzőket, olvasólámpát, könyvtámaszt lehetett nyerni). Természetesen nem nyertem semmit. Viszont az egyik nő, aki a standnál dolgozott volt olyan kedves és adott egy amolyan fájdalomdíjat. Kaptam egy préselt mauritiusi virágokkal díszített könyvjelzőt. Cserébe most egy kicsit reklámozom őket. Íme, ők azok. Azoknak a barátainknak akik nagy könyvrajongók, de minden könyvük rögtön megvan, ez az ideális ajándék. Szerintem. :) (Könyvjelzőből nem baj, ha kettő van az embernek.)

Szombaton voltam a Bookstationben is, mivel nyertem tőlük egy könyvet. Azért néha nekem is lehet mázlim. :) (Bár ez inkább a gyorsaságomon múlott.)

És ma rájöttem, hogy 2 pozitív dolog is van az életemben.
1, A vércsoportom (ahogy arra Miki oly frappánsan rámutatott).
2, Mivel nincs munkahelyem, így nincs honnan kirúgjanak. :D

Think positive! :)

(Jó, ettől még nem leszek olyan víg, de legalább találtam ma is valami mosolyogni valót.) :)

2009. 05. 30.

80. Ünnepi Könyvhét

Jön! Jön! Jön!

Én meg megyek. Csak most nem veszek semmi. No nem azért, mert nem szeretnék, hanem mert elfogyott a könyves pénz és meló meg nincs.

De nagyon szeretem a könyveket. Szeretnék könyvekkel dolgozni, de úgy tűnik a könyvek (vagy a gyártóik) annyira nem szeretnék ezt.

Ide nekem a lottó ötöst.

2009. 05. 23.

Véradás

Már olyan rég óta beszélünk róla a barátaimmal, hogy már kezdtem szégyenleni magamat, hogy mindig kihúzom magam alóla. Szégyen, nem szégyen félek a dologtól.

Tesóim a BME állásbörzéjén adtak vért, Géza rosszul is lett. Így a családból már csak én nem adtam vért.

Végülis Krisszel már több mint egy éve megbeszéltük, hogy megyünk, de mindig megfutamodtam. De a héten eltökéltem drága Nórim hatására, hogy ebből márpedig elég, így kinéztünk egy helyszínt, ahol volt épp véradás.

Pénteken jól beebédeltem és elindultunk vért adni az Újvidék térre. Szó se róla, azért féltem a dologtól. Épp voltak páran, így sorba kellett állni a jelentkezéshez és az elsődleges vizsgálatokhoz.

Regisztráltak (ez vajon online megy?), ami után ki kellett tölteni és aláírni egy kérdőívet. Majd a következő asztalkánál megböktek, szinte alig éreztem és néztek hemoglobin (ha minden igaz) szintet, ami megfelelt. A laboros meg is jegyezte, hogy milyen szép a vérem, ittam eleget. Mondtam neki, hogy igen, erre csak annyit mondott, hogy így kell vért adni jönni. Vércsoportot is nézett, B-s vagyok (ezt eddig is sejtettem).

Egy másik asztalnál a doktornő megnézte a vérnyomásomat, ami hozzám képest magas volt, de amúgy egész jó; 120/80. Ezután még alá kellett írnom még valamit, majd felcímkéztek egy tasakot a számommal. Megkérdeztem hányan voltak addig. Én voltam a 16. véradó aznap ott. Szégyenletesen alacsony szám. :(

Fel kellett ülni egy amúgy nem túl kényelmes székre, ahol nekiállt az ápoló vénát keresni. Ez persze nálam nem megy olyan gyorsan. Minden egyes asztalkánál mindenki mindig megkérdezte a nevemet és a születési dátumomat.

Elérkeztünk a tűig. Krisz karjában már itt csillogott az a félelmetes fegyver. Gyorsan az enyémbe is beledöfte a nő, na ez annyira nem esett jól, utána meg pumpálni kellett, ez sem esett kifejezetten jól. Megdöntötte a székemet, de meglepően jól bírtam a dolgot. Semmi bajom nem lett közben.

Miután telefolyt a tasak, még vett 3 kémcsőbe vért, aztán kihúzta a tűt. Ez sem volt egy hú de jó érzés. Kaptam egy gézpamacsot, hogy szorítsam 10 percig. Szorítgattam egy ideig, aztán elengedtem. Visszaállította a nő a székemet, még üldögéltem egy kicsit, aztán elindultunk. Nem volt semmi bajom.

Közben jött Balázs is vért adni. Ő ott tanít, rég láttam, picit beszéltünk.

Véradás után még kaptam egy nyelviskola bónt meg egy Bach cd.

Aztán elindultunk haza, kivételesen busszal, mert bár nem volt semmi bajom, azért nem akartam kockáztatni.

2009. 05. 19.

2009. 05. 09.

Kareem Salama - Aristotle And Averroes

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

It was a cold evening near the end of the fall
That we made our aqaintance for nothing at all
But the common interest to make melodies
And little did we know the fine friends we would be

At first you spoke little and I said a lot
But in time you would trust me with the depth of your thought
And though we were only young men at the time
We had souls of the ancients with the youth left to climb

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

I was walking down the road many took
Studied all the classics learned all the great books
But I listened to the inspiration inside of me
And expected the least but had the courage to see

There was a time when the world didn't know
The way you could make a song from just a few notes
But never did you imagine, never did I
That with difference and some brilliance we'd come back to life

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

I was like you and yes you were like me
We were so much alike but unique as can be
Friends til the end and we were quite the right team
Like those two men Aristotle and Averroes

2009. 05. 05.

Help!

Kidolgozott államvizsga tételeket keresek. Akinek van, légyszi ne rejtse véka alá.

The sister arts
Methodology

2009. 05. 03.

Houdini

Tegnap délután kaptam Mikitől egy új társat Krampusznak.

Egy kis fekete sima szőrű malacka, az eladó szerint olyan 6-8 hónapos lehet. De olyan kicsi, és nagyon fél. Remeg, mint a kocsonya, ha kézbe veszem, és már kézbe venni sem egyszerű. Folyton leBogyóztam őt is meg Krampit is.

Először Túró Rudinak, azaz Rudinak akartuk elkeresztelni (Miki ötlete volt a Rudi, én meg továbbfejlesztettem), de annyira nem Rudis. Aztán, amikor betettük a kis hordójába már itthon, elkezdte kaparni a törülközőt, ami alatta volt. Mondom ez mindjárt ki akar szökni, na így lett Houdini a neve, röviden csak Dini. Szerintem ez jobban is illik rá. :)

Reméljük egészséges és hamar megszokja az új helyét.

Bogyó még hiányzik.

2009. 04. 30.

Bogyó elment

Itt hagyott a kis dög. Rengeteget szenvedett az utolsó percekben. Majdnem szó szerint a kezemben halt meg.

Nagyon rossz. :(

2009. 04. 29.

Queen - Don't Stop Me Now

Tonight I'm gonna have myself a real good time
I feel alive and the world it's turning inside out Yeah!
I'm floating around in ecstasy
So don't stop me now don't stop me
'Cause I'm having a good time having a good time

I'm a shooting star leaping through the skies
Like a tiger defying the laws of gravity
I'm a racing car passing by like Lady Godiva
I'm gonna go go go
There's no stopping me

I'm burning through the skies Yeah!
Two hundred degrees
That's why they call me Mister Fahrenheit
I'm trav'ling at the speed of light
I wanna make a supersonic man of you

Don't stop me now I'm having such a good time
I'm having a ball don't stop me now
If you wanna have a good time just give me a call
Don't stop me now ('Cause I'm having a good time)
Don't stop me now (Yes I'm having a good time)
I don't want to stop at all

I'm a rocket ship on my way to Mars
On a collision course
I am a satellite I'm out of control
I am a sex machine ready to reload
Like an atom bomb about to
Oh oh oh oh oh explode

I'm burning through the skies Yeah!
Two hundred degrees
That's why they call me Mister Fahrenheit
I'm trav'ling at the speed of light
I wanna make a supersonic woman out of you

Don't stop me don't stop me don't stop me
Hey hey hey!
Don't stop me don't stop me
Ooh ooh ooh (I like it)
Don't stop me have a good time good time
Don't stop me don't stop me
Ooh ooh Alright
I'm burning through the skies Yeah!
Two hundred degrees
That's why they call me Mister Fahrenheit
I'm trav'ling at the speed of light
I wanna make a supersonic woman of you

Don't stop me now I'm having such a good time
I'm having a ball don't stop me now
If you wanna have a good time
Just give me a call
Don't stop me now ('Cause I'm having a good time)
Don't stop me now (Yes I'm having a good time)
I don't wanna stop at all

La la la la laaaa
La la la la
La la laa laa laa laaa
La la laa la la la la la laaa hey!!....

2009. 04. 22.

Magyarisztán baszd meg! My dear country, my dear people fuck you!

Tesóm megkért, hogy vigyem vissza a vasárnap vett talpbetétet, mert nem vált be. Nagy nyugodtan mentem a Népstadiont megkerülve a szokásos útvonalunkon a SYMA csarnokba. A Népstadion bejárata körül tűnt fel, hogy itt túl sokan vannak, főleg abból a biztonsági őrnek nevezett amőbafajból. Gondoltam lesz valami, de mivel egy szót nem szóltak hozzám, mentem tovább.

Bent már csak kerülővel lehetett volna bejutni, ki volt írva, hogy a vásárra csak a másik bejáraton lehet bemenni, de azért beengedett a pacák.

Bent visszaadtam a talpbetétet és vettem egy cipőfűzőt. 1600 volt a talpbetét és 280 a fűző. A pasi meg közölte velem, hogy akkor ő csak 1300-at ad vissza. Úgy meglepődtem, hogy nem szóltam rá semmit. Ha nálam csak 20 forinttal kevesebb lenne, nem adnák oda az árut. Most akkor hogy is van ez???

Akartam venni még valamit magamnak, az persze nem volt.

Visszafelé már másik ajtón mentem ki. Indulok haza a szokásos úton. Átbattyogok 2 amőba között, nem szóltak semmit. Olyan 20 méter után egyszer csak másik két robogós amőba odagurul, hogy kisasszony hova-hova. He??? Mondom megyek kifelé, arra és mutatok előre a Récsei mellett lévő kijárat felé.

Azt mondja lezárt terület menjek ki. Ok, mondom gyorsan kimegyek, nekem arra rövidebb. Azt nem lehet, 8900-60000 a jegy. Csak akkor lehetek itt. Ok, de én csak át akarok menni. Nem lehet, nem is lehetek itt. Hmm... A másik két droid nem szólt semmit. Mert biztos nem ott mentem be. Mondom most mentem el köztük... Olyan hülye volt, hogy csodálkoztam, hogy tudja, hogy belégzés, kilégzés. Jó, mondjuk viszonylag udvarias volt, legalábbis a szavai, amit mondott, az már annyira nem.

Durrogtam egyet, de nem akartam nagyon vitázni, mert ugye biztonsági amőba, az ilyeneknél sosem lehet tudni.

Visszabattyogok, ki a Budapest Aréna felőli oldalon. Jobbra rövidebb, de rengeteg meccsre érkező droiddal tűzdelve, balra hosszabb, talán kevesebb droiddal.

Elindultam jobbra, de nem tetszett a látvány, így visszafordultam és mentem a Stefánia felé.

Mégtöbb droid. Meg szotyi árusok...

Közben fortyogtam.

A Stefánián a Thökölyig droidok... Thököly, Zichy, Abony. Végre hazaértem.

Magyarisztán fuck you! Elhúzok innen, amint találok valamit.

2009. 04. 16.

Szakdolgozat

Tegnap 2 óra álldogálás után sikerült leadnom!!! :D

Jelentkeztem államvizsgára is. Állítólag szakdogavédés, a szakdolgozatom témájának megfelelő tételsorból 1 és módszertanból 1 tétel lesz.

És eltökéltem, hogy megtanulok programozni. Szóval most Java van...

Szarajevó - Budapest

Hajnali 5-kor keltünk, hogy időben el tudjunk indulni és haza is érjünk még aznap, mivel kellett egy nem kis kitérőt tenni Szabadka felé, hogy leadhassuk a szálláshelyünk kulcsát, annak, aki volt olyan kedves és látatlanban kölcsönadta nekünk.

Szerencsénk volt, míg ott voltunk nem esett csak egy kis eső, viszont az indulásunkra való tekintettel elkezdett havazni. Vékony fehér réteg fogadott a csípős reggelen, amikor 7-kor elkezdtünk pakoltunk kifelé a kocsiba, még épp csak derengeni kezdett. Negyed 8 magasságában indultunk el.

Amint kiértünk a városból, már világos volt. Szarajevó határában megálltunk, hogy szedjek pár szép követ emlékbe. Sikerült is belelépnem egy nagy kupac kakiba. :( De azért szereztem köveket.

Hegyre föl, hegyről le vezetett az út, amúgy gyönyörű volt a havas táj. Mondjuk hó csak olyan 1000 méter felett volt (legalábbis a GPS ilyen magasságot írt ki). Lassan mentünk a kanyargós hegyi utakon a Ladával. Egyszer megálltunk hógolyózni is.

Szép az a rész, szerencsére nem nagy a forgalom sem.

Északabbra egyre szebb idő lett. Megálltunk és megcsodáltuk Péterváradot és a várból a Dunát. A Vár nagy része amúgy most egy szálloda és étterem, de azért van benne egy múzeum is, ami persze pont akkor volt zárva, amikor odaértünk.

Átkeltünk a Dunán és megnéztük Újvidék főterét, ahol végülis egy McDonald's-ban ettünk valamit.

Már besötétedett, mire megérkeztünk Szabadkára. Leadtuk a kulcsot, politizáltunk kicsit a helyiekkel. Eh, részeg emberrel nem sok értelme van beszélni...

Hamar átkeltünk a határon és irány Pest. Sajnos út közben elcsaptunk egy rókát, a rendszámtábla és a lökhárító no meg szegény állat sínylette meg a dolgot.

Fél 11 magasságában értünk haza, nagyon fáradtan.

2009. 04. 14.

Szarajevó - második nap

Reggel viszonylag korán keltünk és elmentünk megnézni végre nappal a várost. Mondanom sem kell, esett.

Bejártuk a vásárt, vettünk vásárfiát euróért (ugyanúgy elfogadják, mint a saját pénzüket, a konvertibilis márkát, ami az egykori német márka mintájára csináltak).

Kávéztunk és sütiztünk, aztán nézelődtünk tovább. Megnéztük a katolikus és az ortodox templomot is. A dzsámiba már nem jutottunk be, mert csak 11-ig volt látogatás, mi meg később értünk oda.

Komolyan az volt az érzésem, hogy a bosnyákok nem szeretnek építkezni, sőt mást se nagyon csinálnak. A város épületei 3 korszakban épültek. A legrégebbiek a törökök művei, a második nagy építési hullám az osztrákok műve. Az annekció után egy új Svájcot akartak ott létrehozni. Valóban szép hely, csakhát a lakosok... A harmadik és egyben utolsó építkezési hullám a téli olimpia körül lehetett (1984) és se köztük, se azóta semmi.

A háborúban rengeteg épület megsérült, a legtöbbön még a mai napig látszanak a lövésnyomok. Amiket felújítottak azokban vagy bank vagy bolt van. Lehet látni az épületeken, hogy meddig állt az új tulajok érdekében a javítás... Balkán.

Aztán kajáldát kerestünk, de igazából már elegem volt a sült húsokból, így nem ettem semmit. Visszamentünk a szállásra kicsit melegedni aztán újra le, immár megint sötétben nézelődni.

Származási hely: Szarajevó - Sarajevo


Megnéztük azt az épületet, ahonnan egykor a trónörökös pár útnak indult arra a végzetes kocsikázásra. A Monarchia idején valami helytartóság volt, Jugoszláviában könyvtár a háború óta pedig egy romhalmaz. Az egészet széthordták. Van egy olyan sanda gyanúm, h nem a könyveket értékelték a lakosok, hanem az ablakokat. A könyv jó lehetett gyújtósnak, az ablak meg a kilőttek helyére kerülhetett. Rémes állapotban van az a szegény épület. Pedig látszik rajta, hogy egykor nagyon szép volt. Fel van ugyan állványozva, de szerintem azóta sem nyúltak hozzá.

Vicces, vagy inkább elgondolkodtató, hogy az egyik hidat, ami a Bosna folyón (Gyula csodálkozott, hogy csak ekkora, volt vagy 25-20 méter széles) átível Gavrillo Princip után nevezték el. Náluk ő hős...

Visszamentünk a szállásra és aludtunk egy nagyot, vagy legalábbis próbáltunk, hogy másnap reggel időben fel tudjunk kelni és elindulni haza.

Szarajevó

Korán reggel indultunk Szabadkáról.

Megnéztük Zombor városházát, hatalmas épület gyönyörű őstiszafákkal a főbejárata előtt.

Józsi a legjobb(nak titulált) utat választotta, ami Horvátországon át vezetett. Sikerült egy elég nagyot kerülnünk. A Bosna folyót követve jutottunk el Boszniába. Az a folyó hihetetlenül mocskos. Egész kis pillepalack szigetek úszkáltak a tetején, benne meg ki tudja mi...

Közben láttunk pár minaretet, az elsőket életemben, amiket arra használtak, amire szánták őket. Vagyis onnan hívta az imám az iszlám híveket imára. Bár ezt pont nem láttuk.

Szép vidék lenne, ha nem lenne olyan koszos, na meg, ha nem azok laknák, akik... Balkán.

Út közben besötétedett (Mondtam már, hogy utálom a telet? Utálom, ha korán sötétedik.) és Zenica hatalmas ipari városából már nem láttunk jóformán semmit sem. Az egyik épület a sziluettje alapján akkora lehetett, mint egy egész hegy! :O Ózd a sokadikon.

Boszniában, ha minden igaz 3 autópálya van, összesen talán ha van 50 km az egész, akkor sokat mondok. Nekünk sikerült az egyiket tesztelni. Ráhajtasz az autópályára, eléred a 120-at, erre egyszer csak átmegy földútba az egész. Zöty-zöty-zöty. Komolyan hihetetlen. Aztán újra autópálya, melynek végén fizethetsz, ha be akarsz jutni a városba.

Szarajevóból már nem sokat láttunk, mert tök sötét volt. Út közben észrevettem egy hatalmas minaretet, aminek átlátszóak voltak a falai.

Megérkeztünk a szállásra este 6 körül, bekapcsoltuk a fűtést, ittnk valamit és lementünk a sötétben várost nézni. Ez olyan este 8 magasságában lehetett már. Már zárva volt szinte minden, de azért találtunk egy éttermet, ahol egész jót ettünk.

Körbejártuk a muzulmán piacot és a sétálóutcát. Megnéztük kívülről a nagyobb mecseteket és az előttük december végén működő szökőkutakat.

Származási hely: Szarajevó - Sarajevo


Visszabattyogtunk a szállásunkra és megnéztünk egy két The Big Bang Theoryt alvás előtt.